Amely rendkívül magas hőmérséklet mellett és szélsőségesen nagy elektromos mezőkben is működőképes elektronikai eszközök és szenzorok kifejlesztését tűzte ki célul.

Az akadémiai intézet gyémánttartalmú mintapreparációjában és az angström mérettartományban végzett mikroszkópos anyagvizsgálatával vívta ki a résztvevők elismerését. (Egy angström a nanométer tizedrésze, a méter tízmilliárdod része.)

Az MTA MFA közleménye szerint szélsőséges körülmények között, mint amilyenek a világűrben vagy egy repülőgép hajtóművében uralkodnak, az elektronikus eszközök, számítógépek csak speciális alkatrészekkel üzemeltethetők. A három évvel ezelőtt Anglia, Ausztria, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Svájc, Svédország és Szlovákia részvételével indult 14 millió eurós európai projekt, a MORGaN (Materials for Robust Gallium Nitride) nagyfrekvencián működő nagyteljesítményű gallium-nitrid alapú tranzisztorok előállítását tűzte ki célul, amelyek rendkívüli környezetben is megbízhatóan működnek.

„A feladat kritikus pontja volt, hogy a lényeges méretcsökkenést nagyteljesítményű eszközöknél kellett elérni, azonban ilyenkor az áramköri elemekben nagy hő keletkezik. A káros melegedést hőelvezetéssel kell megoldani, erre pedig a gyémánt kiválóan használható. Az MFA nehezen megvalósítható feladatot végzett el: gyémánttartalmú mintapreparációban és angström mérettartományban végzett mikroszkópos anyagvizsgálattal járult hozzá a fejlesztéshez. A most záruló MORGaN-projekt jelentése külön hangsúlyozza, hogy a kiemelkedő színvonalú magyar szakértelem segítette a gyémántrétegek nanoszerkezetének vizsgálatát, amelyre a világon csak kevesen képesek” – hangsúlyozza a közlemény.

Pécz Béla, az MTA doktora, az MFA igazgatóhelyettese, a program magyar részének irányítója kiemelte, hogy a nanotartományban történő vizsgálatoknak komoly hagyományai vannak a kutatóintézetben, de „a világszínvonalú munkához elengedhetetlen a korszerű eszközpark”.

„A vizsgálatok egyik kulcsműszere a nagyfelbontású transzmissziós elektronmikroszkóp, ezért időszerű lenne egy angström alatti pontosságú mérőberendezés beszerzése, amely maradéktalanul kielégítené a leendő legnagyobb magyar kutatóintézet, az MTA Természettudományi Kutatóközpont igényeit is. Egy ilyen eszköz ára közel hárommillió euró, azonban segítségével nemcsak az atomszerkezet látszik torzításmentesen, hanem úgynevezett érzékeny minták kémiai vizsgálatára is alkalmas. A kiváló hazai szakértelem megfelelő eszközpark birtokában olyan ipari anyagvizsgálati feladatokat is megoldhat, mint korrózióálló bevonatok, dugattyúk vizsgálata a járműipar számára, vagy különféle elektronikai eszközök bevizsgálása, ásványi anyagok, porok, nanocsövek értékelése és napelemek rétegeinek elemzése” – sorolta az igazgatóhelyettes.